Most azonban nem a képi világáról az operatőr és rendező dolgairól lenne néhány gondolatom, hanem a filmben felvetődő és megfogalmazódó kérdésekről. Ez sokkal izgalmasabb. A mai emberre is ugyan ezek vannak érvényben, mint amit már az ókorban is feszegettek. A válaszok adottak, mégis újra és újra megszegjük...
Például, szabad-e egy népet, egy várost eltörülni a föld színéről, csak azért mert utamban áll...
Vajon megalázhatom-e az ellenségemet (ellenfelemet) halálában...és majd ugyan ezen lendülettel megpróbálni helyrehozni azt, kegyet gyakorolni, tudván, hogy már késő.
Lehet-e megalázkodni az ellenségem (ellenfelem) előtt, rosszabb esetben feláldozni magamat valakiért, valakikért vagy valamiért...
Az ellenségemet (ellenfelemet) tisztelhetem-e, vagy minden lehetőséget felhasználva az elpusztítására törekszem...
Milyen eszközöket vethetek be, és meddig szabad elmenni, hogy céljaimat elérjem?
Szóval ilyen és ehhez hasonló felvetéseket láthatunk a filmben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése