2009. augusztus 23., vasárnap

Padlástér

A munkálatok olyan fázisba értek, ahol nem ártana egy segítő. Ám, ha nincs a láthatáron ingyenesen igénybe vehető társ, marad a kreativi-társ. És lőn. Szerkesztettem egy pótkezet, mindjárt két méretben.




A harmadik "kezem" pár darab lécből, támasztófelületből és egy talpból áll. A felfekvő talpakra csiszolópapírt ragasztottam, hogy az elcsúszást megakadályozzam, de ez nem volt elég a próbánál, ezért becsavartam két kis pozdorja csavart annyira, hogy egy kicsit kikandikáljon a hegye. A dolog jónak tűnik, már nem mozdult el a talp a terhelésnél.

2009. augusztus 22., szombat

Padlástér



Végre, elkészült a padlás járófelülete...Pezsgőt bontottunk, igaz egy nappal előtte - "a medve bőrére", és ez a kép nem a valóságot tükrözi, de jól néz ki...
Amikor elterveztem a kivitelezést, még úgy gondoltam, hogy egy rácsszerkezetet készítek a gerendákra, kiegyenlítve az esetleges szintkülönbségeket, és erre fektetem az OSB lapokat. Rá kellet jönnöm, hogy ez dupla munkát jelent, mert az egész padlást le kellett volna takarítani, minden cuccot levinni, hogy szabad legyen a terület. Ez, azonban kivitelezhetetlen volt, így rövid tusakodás után felülírtam eredeti tervemet, és rögtön a gerendákra helyeztem a lapokat. Szerencsére a gerendák elég jól szintben voltak és nem kellett nagy különbségeket kiegyenlíteni, ahol mégis, ott kettő esetleg három réteg műanyag-habcsíkot tettem a gerendákra. Ez a műanyagszalag, rugalmas és rezgéscsillapító egyben. A két réteg 18 mm-es OSB lap elégségesnek tűnik, a nútféderek pedig egy stabil felületté alakítják az egész kb. 70 m2-t járófelületet.
Munkás napok voltak, állandó átpakolása holmiknak az egyik helyről a másikra, szabaddá tenni egy részt, stb. Jó, hogy vége van.



Egy kis csendélet. Valójában nem a legtöbbet használt szerszámok ezek, a körfűrész, a csavarbehajtó és a kalapács lenne a főhőse az elmúlt napoknak.

Következik a kőzetgyapot behelyezése a szarufák közé...

2009. augusztus 15., szombat

A miniatűr bontókalapács


Véletlenül sikerült lekapni ezt a nagyszerű rovart, egy piroslábú darazsat. Mindig csodáltam, hogy a legkeményebb talajban készít üreget, irdatlan nehéz, fáradságos munkával. Magas, ütemes zizegő hangot lehet hallani mikor dolgozik a darázs. Valami hihetetlen szerkentyű van a birtokában, a világ legkisebb bontókalapácsa... Szerintem egy harkály is elbújhatna mellette. Amikor elkészül az üreg, szépen bevonszol néhány pókot, szöcskét, hogy legyen friss kaja az utódnak - persze ez egy kicsit "nyolcadik utas", de hát a természet már csak ilyen.

2009. augusztus 13., csütörtök

Kirándulás


Sok idő eltelt, mióta utoljára kirándultunk. A rétünkön a három nagy fából már csak kettő áll, abból is az egyik törzse kitört a napokban ránk zúdult viharban.


Hajdanvolt Bicske-Székesfehérvár közötti vasútvonal töltését is meglátogattuk.


Most kukorica és napraforgó táblák között vezetett az út.


És akik a legjobban örülnek az egésznek...

2009. augusztus 2., vasárnap

Lakberendezés-multifunkciós tér a lakásunkban

Ha minden igaz, megint nyugvópontra jutunk végre, és mindennek meg lesz a helye a nappali - étkező - konyha "egyterűnkben".
A konyhába új páraelszívó került, mert a régi egy ideje nem működött. Egészen jól mutat, mintha a fekete-fehér csempéhez vettük volna!
A konyhának új lakója lett, egy mikró.

Feri új monitort és asztalt kapott, a kutya meg egy virágot a fekhelye mögé. :D


És az egész azért kezdődött, mert anyu - amikor nálunk nyaralt a varrógéphez láncolva - új huzatot varrt az étkezőre, amitől az olyan komoly lett, hogy muszáj volt Feri számítógépes "munkahelyét" kiköltöztetni az étkezőasztal végéről. :D