A hétvégén a szokásos izgalmi állapotba kerültek a négylábúak, a szombatot még elodáztuk, de ma a kirándulást nem lehetett megúszni. Persze nem is akartuk. Így tehát a kutyák hihetetlen üvöltése és rohangálásai közepette készülődtem - csak én - a "nagy körútra"...Az utca tisztára jeges-havas, úgy vonszoltak mint a rongyot ezek a süvölvények. Hogy ne zúgjak el, kitaláltam, hogy leguggolok és mint egy szánkó, húzatom magam. Ez többé-kevésbé be is válik. Most ráhúztak egy betonos részre, tanyáztam egy jót, kutyák meg el...
Az első szakasz a patak mellett, ahol még kirobbanó erő van Grétiben és Lujziban.
Át a szántáson, minden fagyott...
A jég borította vízelvezető árok.
Innen fordulunk vissza, ez már a haza irány.
A "hosszú út" jobbra és balra szántás, odébb van a patak, nádassal.
Hazafelé...itt már csak a Lujzi fáradhatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése